Akkumulátorok beszerzése, cseréje

Cégünk foglalkozik akkumulátor értékesítéssel nagyon széles sklán mozogva, a kis és nagymotoroktól

kezdve a személygépkocsi akkumulátorokon át egészen a tehergépkocsi akkumulátorokig.

 

 

Egy kis akkumulátor ismeret:

 

Akkumulátorok

Villamosenergia tárolás

 

Akkumulátor

Az akkumulátorok a kémiai áramforrások (segítségükkel a villamos energia termelése kémiai anyagok átalakulása révén történik) azon csoportja, amelyekben az átalakulás megfordítható, azaz villamos áram bevezetésével a kémiai anyagok visszaalakíthatók eredeti állapotukba, az áram termeléskor átalakult anyagok ellentétes irányú áram átbocsátásával regenerálhatók.

 

Töltés és kisütés

Kisütés közben az akkumulátor úgy működik, mint egy galvánelem; a töltésszétválasztó folyamat közben elektródáinak anyaga átalakul.

Töltés közben az akkumulátor energiát vesz föl, elektródjai átalakulnak. A pozitív aktív elektród oxidálódik, negatív redukálódik elektronokat nyel el. Ezek az elektronok hozzák létre a töltőáramot a külső áramkörben.

Az elektrolit vagy elektronpufferként (Li-Ion, NiCd), vagy a reakció aktív résztvevőjeként funkcionál.

 

Fogalmak

Kapacitás: A terhelő áramnak és a terhelési időnek a szorzata, amíg névleges feszültség fölött vagyunk. Mértékegysége az Ah, mAh (amperóra, milliamperóra)

Forrásfeszültség: A feszültségforrásnak az elektrokémiai folyamatok által meghatározott, terhelés nélkül mért feszültsége.

Kapocsfeszültség: A feszültségforrás sarkain terhelés közben mért feszültség. Mindig kisebb, mint a forrásfeszültség.

 

Belső ellenállás: A terheléskor jelentkező feszültségesésnek és a terhelőáramnak a hányadosa. Az ideális feszültségforrás belső ellenállása nulla.

Kisütési görbe: Állandó áramú terhelés mellett a feszültségforrás kapocsfeszültségének időfüggvénye.

Felhasználásuk I.

Elektronika

Hordozható eszközök

Nem felejtő memóriák táplálása

Közlekedés

Indítóakkumulátor

Elektromos járművek

Hibrid járművek

 

Felhasználásuk II.

Energetika

Szünetmentes áramforrások

Terhelés kiegyenlítés

Megújuló energiaforrások mellé

Feszültség- és frekvenciastabilizálás

Feszültségstabilizálás: Fairbanks Alaska, 27 MW, 15 perc

Frekvenciastabilizálás: Puerto Rico 20 MW, 10 perc

 

Akkumulátorok fajtái

 

 

Ólom, vagy savas akkumulátor

Három aktív anyag játszik szerepet a savas ólomakkumulátor működésében:

a fém ólom (Pb), amely működéskor a negatív elektród, ólomrácsra rákent szivacsos fém ólomlemez formájában,

az ólomdioxid (PbO2), amely működéskor a pozitív elektród, villamosan vezető ólomrácsra rákent szivacsos lemez formájában,

az ún. elektrolitként is szolgáló kénsav (H2SO4), amely a lemezeket körbeveszi és azok pórusait is kitölti.

 

• Elektrolit: hígított kénsav
• Feltöltött állapotban:
• Anód: ólom
• Katód: ólom-dioxid (PbO2)
• Kisülésekor mindkét elektród ólom-szulfáttá alakul.

• Egy üzemelő cella névleges feszültsége 2 volt
• A cellák sorba kapcsolásával telepek alakíthatók ki. (pl. 6 cella 12 V)
• Igen elterjedt
• Kis belső ellenállás
• Ez teszi lehetővé azt, hogy a töltő és kisütő feszültség között ne legyen túl nagy különbség, így üzem közben is tölthető, a fogyasztók nem károsodnak.
• Igen nagy kisütőáram (gépkocsik indításkor ez 100 A nagyságrendű)

 

Problémái:

• 2,39 volt cellafeszültség fölött jelentkező vízbontás, durranógáz keletkezik, az akkumulátor felrobbanhat
• Gondozásmentes akkumulátor: katalizátor visszaalakítja vízzé a durranógázt
• Környezetszennyezés: ólom

 

Oxigénrekombinációs, zárt ólomakkumulátor

• Az 1990-es évek konstrukciós változása: zárt konstrukció megjelenése és tömeges elterjedése.
• Az oxigén rekombinációs akkumulátorokat használnak is autókban, számítógépek szünetmentes áramforrásaiban, riasztókészülékek áramforrásaiban, stb.

 

 

• A zselés akkumulátorok felhasználási területe napjainkban eléggé beszűkült a nagy terjedelemhez és súlyhoz tartozó aránylag kis kapacitás és kismértékű terhelhetőség miatt. Főként szünetmentes tápegységekben, tölthető lámpákban, riasztókban találkozhatunk velük.
• Áruk kedvező, töltésük viszonylag lassan történik és gondozásmentesek (kisütést nem igényelnek).

 

Nikkel-kadmium akkumulátor (NiCd)

• Feszültség: kereken 1,2 volt (cellánként)
• Elektrolit: kálilúg (KOH) vizes oldata
• Anód: kadmium
• Katód: nikkel-vegyület

 

• Egyes típusaik igen nagy kisütőáramot (a névleges tízszeresét) viselnek el.
• A kadmium rendkívül mérgező.
• A töltést kb. egy hónap alatt fogyasztás nélkül is elveszti (önkisülés).
• Memóriaeffektus: az akkumulátor „emlékszik” a kisütési pontra. Nem teljes kisütés esetén a kisütési pont után csak kisebb feszültséggel fog üzemelni. Oka: kristályképződés
• Kristályképződés: az akkumulátor aktív részecskéi hajlamosak nagyobb kristályokba összeállni, ami csökkenti az akku kapacitását.
• Használata során úgy érhető el a maximális élettartam, hogy minden alkalommal teljesen lemerítjük töltés előtt.
• Önmerülése kicsi, a gyorstöltést jól bírja.

 

Nikkel metál-hidrid akkumulátor (NiMh)

• A pozitív oldalon a NiCd akkukhoz hasonlóan nikkelt találunk, a negatív oldalon viszont egy speciális hidrogén-megkötő fémötvözet veszi át a kadmium helyét, nikkel-oxid-hidroxid (NiOOH)
• Töltéskor ez a fémötvözet megköti a savas elektrolit hidrogénjét, kisütéskor pedig leadja azt.
• Feszültsége 1-1,25 V.
• A nikkel-kadmiumhoz képest 2-3-szoros energiát képesek tárolni azonos méretben
• A NiMH akku töltése sokkal bonyolultabb, mint a NiCd-é. A megfelelő töltésszint eléréséhez az akkumulátor hőmérsékletét is figyelembe vevő, bonyolult töltési algoritmus szükséges, ami megdrágítja a töltőáramköröket.
• Memóriaeffektusuk gyakorlatilag elhanyagolható.

 

Lítium-ion akkumulátor (Li-ion)

• A töltés tárolásáról lítium-ionok gondoskodnak, amelyek töltéskor a negatív, szén alapú elektródához, kisütéskor pedig a pozitív fémoxid elektródához vándorolnak.
• Az anódot és a katódot szerves elektrolit választja el egymástól.
• A kapacitása és cellafeszültsége a NiCd akkukénak kétszerese
• A kimerült cella is képes legalább 3 V-ot szolgáltatni. Teljesen feltöltött állapotban mintegy 4 V a cellafeszültség.
• Kis súly
• Nem képződnek kristályok.

 

Lítium-polimer akkumulátor

• A Li-ion utódja, a lítium-polimer (Li-polymer) akkumulátor.
• Előnye, hogy nem, vagy csak nagyon kis mennyiségben tartalmaz folyékony elektrolitot, helyette speciális polimer választja el az anódot és a katódot.
• Ez nagyon vékony és nagyon rugalmas cellákat eredményezhet, mivel nem kell vastag falú burkolattal védekezni a folyadék kifolyása ellen.